Sándor Noémi

néptáncoktató, foglalkozásvezető

a Folkmozaik üzemeltetője

Pesten jártam iskolába, 
Térdig érő ibolyába,
Láttam a Böskét,
Szedte a csipkét, 
Toll, tinta, papiros,
Ez a kislány de piros, 
Ha nem piros halovány,
Juliska te ugorj már!

...Igen, pesti vagyok teljes mértékben. Ott születtem, ott nőttem fel és ott tanultam táncolni. Kisgyermekként klasszikus balettel kezdtem, majd utána váltottam a néptáncra. Emlékszem még, hogy mennyire haragudott a mesternő, hogy csalfa mód elhagytam a "komoly" tevékenységet és kezdtem bele valami általa kevesebbnek gondolt szakágazatba. 

A Vasas Művészegyüttes Tánckarában egy felnőtté válásnyi időt, tizennyolc évet töltöttem. A Vasas, bár amatőr néptáncegyüttes, nagyon sok szakmai értéket örökített generációról generációra. A folklór mellett már a kezdetektől fontos volt a minőségi technikai képzés. Ennek köszönhetem, hogy a balett kicsit része maradt az életemnek.

Rajz-és művészettörténet tagozaton érettségiztem, s ezután még nem gondolkodtam azon, hogy a tánc lehet a megélhetési forrásom. Fotográfusi végzettséget szereztem, s csak ezt követően, már munka mellett végeztem el a Magyar Táncművészeti Főiskolát.

 Az államvizsgám után születtek meg kislányaim. Az anyai örömök mellett tovább tanultam. Az ELTE TÓK-on készültem az óvodai korosztály megismerésére. Ekkor már rendszeresen tartottam foglalkozásokat óvodásoknak Nagykovácsiban.

Jelenleg Székelyudvarhelyen élek családommal. Itt, ebben a városban kezdődhetett el táncos pályafutásom reneszánsza. Már itt laktunk, amikor elvégeztem az "Így tedd rá!" néptánc módszertani alapképzést, mely különösen nagy segítséget nyújtott a kisgyermekek tanításához, fejlesztéséhez! Mára húsz külön csoportban segíthetem a táncolni vágyó kicsiket és nagyokat.